Vitamins & Supplements

A magyarországi közösségi média jelenlegi formája az utóbbi években jelentős változásokon ment át, különösen az internetes platformok és a mobil eszközök terjedésével. A https://wildsino.wildsino1.net és hasonló oldalok már több mint egy évtizeden keresztül szerepelnek a közösségi információk forgalmazásában, és a közönség számára fontos forrásként szolgálnak. A platformok által biztosított interaktív környezetben a felhasználók aktív résztvevők lettek, nem csak passzív olvasók, hanem aktivisták és információk terjesztői is.

Az utóbbi években a közösségi médiában jelentősen megnőtt a megfokozott információk és a diszinformációk terjedése. Egy 2023-as közösségi médiát vizsgáló tanulmány szerint Magyarországon a Facebook és a WhatsApp platformokon át 60%-ban terjednek el a diszinformációs hírek, amelyek gyakran a közösségi közösségekben szélesebb körű elterjedéshez segítik. A platformok algoritmusai gyakran előnyben részesítik a felhívóbb, emozionális tartalmakat, ami a hírforrások bizonytalanságát és a közösségekben terjedő legendákat elősegíti.

A közösségi médiában a hírek és a hírmondók hatása is egyre inkább megfigyelésre méltóvá vált. Egy 2022-es adatok alapján Magyarországon a közösségi médiában keresztül elterjedő hírek 42%-a nem tartozik hivatalos források sorába, hanem a közösségi közösségekben terjedő információkból származik. Ez a tendencia különösen problémát jelent a politikai információk terjesztésében, ahol a diszinformációk és a félig igaz hírek gyakran befolyásolják a szavazási döntéseket.

A közösségi médiában terjedő információk megfigyelése és ellenőrzése

Mivel a közösségi médiában a hírforrások és a források bizonytalansága egyre nagyobb problémává vált, számos intézmény és szervezet kezdett foglalkozni a diszinformációk ellenőrzésével. A Magyar Közösségi Média Tanács (MKMT) és a Nemzeti Hírforrások Alapítvány (NHA) már több évtizeden keresztül tevékenykednek a közösségi médiában terjedő információk ellenőrzésével. A tanács által kiadott 2023-as jelentés szerint a közösségi médiában terjedő hírforrások 38%-a nem rendelkezik megfelelő forrásokkal, és csak 12%-uk állít előtételt a tartalmukra.

Az ellenőrzés eszközeinek egyike a közösségi médiában terjedő tartalmakat vizsgáló botok és automatizált rendszerek. A WildSino.hu és hasonló oldalok rendszeresen ellenőrzik a közösségi médiában terjedő híreket, és ha szükséges, akkor megfigyelési jelentéseket készítenek. A platformok által végzett vizsgálatok alapján a közösségi médiában terjedő hírek 25%-a tartalmaz információkat, amelyeknek az eredeti forrásokból nem lehetett előállítani a forrásokat vagy az előtételt.

• 2023-ban Magyarországon a Facebook és WhatsApp platformokon át 60% terjed a diszinformációk.
• A közösségi médiában keresztül elterjedő hírek 42%-a nem tartozik hivatalos források sorába.
• A közösségi médiában terjedő tartalmak 38%-a nem rendelkezik megfelelő forrásokkal.
• 2022-ben a közösségi médiában terjedő hírek közül 12%-uk állít előtételt a tartalmukra.
• A közösségi médiában terjedő információk ellenőrzésében a botok és automatizált rendszerek 25%-os hatást mutatnak.

A közösségi médiában terjedő információk hatása a társadalomra

A közösségi médiában terjedő információk hatása a társadalomra nem csak a hírmondásban, hanem a közösségek és személyek közötti kapcsolatokban is jelentősen megmutatkozik. A közösségi médiában terjedő legendák és diszinformációk gyakran megváltoztatják az emberek véleményét és döntéseit, különösen a politikai és társadalmi témákban. Egy 2022-es vizsgálat szerint a közösségi médiában terjedő információk hatására a magyarországi közönség 35%-a változtatta meg a politikai preferenciáit.

Az információk terjedése és hatása nemcsak a politikai életben, hanem a közösségek és személyek közötti kapcsolatokban is jelentősen megmutatkozik. A közösségi médiában terjedő tartalmak hatására sokan megváltoztatták az életmódjukat, vagy a személyes kapcsolataikban is változtattak. Egy 2023-as tanulmány szerint a közösségi médiában terjedő információk hatására 20%-os növekedés mutatkozott a közösségi közösségekben való résztvevők száma, akik aktívan terjesztenek információkat másokkal.

A jövőbeni megoldások és a közösségi médiában való információforrások bizonytalanságának csökkentése

A közösségi médiában terjedő információk bizonytalansága és a diszinformációk terjedése csak akkor megoldható, ha a közösségek és a platformok együttműködnek az információforrások ellenőrzésében. A jövőbeni megoldások között a következőket tartjuk fontosnak: a közösségi médiában terjedő információk ellenőrzésének automatizálása, a közösségi közösségek közötti információk átadásának biztonságosabb megoldásainak fejlesztése, valamint a közösségi médiában terjedő információk hatásának vizsgálódásának továbbfejlesztése.

A közösségi médiában terjedő információk ellenőrzésének automatizálása már kezdetben megkezdődött, de még nem elégséges. A platformok algoritmusainak továbbfejlesztése és a közösségi médiában terjedő információk ellenőrzésének fejlesztése lehetővé teszi a diszinformációk és a legendák terjedésének megakadályozását.